|
Zafira
Nem: kanca
Kor: 5 év
Ménes: vándor
Rang: vándor
Kijátszó: Nin
Külső tulajdonság
Zafira egy káprázatosan szép hófehér pegazus. Szárnyai nem olyan hatalmasak mint egy-egy pegazusnak, pont az ő testéhez illenek. Nem is használja őket túl gyakran, pusztán nagyobb táv megtételére és ha a szükség úgy hozza épp. Inkább a földközeli állapotot részesíti előnyben. Egyáltalán nem egetverő magasságú, de nem is póni. Egy nagyon magas kilósnak vagy egy közepes magasságú telivérnek felel meg. Szárnyai különlegessége az, hogy kifeszített állapotban a fénytől a hosszú tollak égszínkéken pompáznak. Hosszú fehér farkán mégfehérebb puha szálak lengedeznek. Patái sötétkékek, négy lábán kék és fehér színű zebracsíkok mutogatják magukat.
Belső tulajdonság
Zafira szó szerint egy földre szállt angyal. A Hitoma-hegységben nevelkedett, ami egy zord, kietlen hely. Ám a hegység rejtett részéről származik, a völgyek otthonából. Így lehetséges az, hogy nem az a tipikus mindenkit megvető, lenéző pegazus, inkább egy pegazus bőrbe bújt unikornis. Nagyon kedves és barátságos teremtés, idegenekkel is épp oly bájos, mint barátokkal. A napok nagyrészét meghitt nyugodtságban tölti, mégsem szeret egyhuzamban sokat henyélni. Fiatal, ebből adódóan kis kíváncsi természetű, mindig mosolyog, még ha épp rosszban is sántikál. Ugyanis ilyen is előfordul. Szeret felfedezni, kémkedni, hallgatózni és lopakodni. Mindez persze elsősorban játék, amolyan felnőttes szórakozás melynek során sosem volna képes ártani másoknak. Imádja a csikókat, mellettük mégfiatalabbnak érzi magát, nem mintha olyan öreg lenne. Mének esetében eleinte bizonytalan, mint minden valamire való kanca, de hamar felismeri kiben bízhat meg és kiben nem. Zafira egy bajbajutott idegennek is ugyanolyan lelkesen segít, mint szeretteinek. Ellentétben nem naví, eléggég óvatos, hogy nehéz legyen átverni és kihasználni. Ha fenyegetve érzi magát nem fél kimutatni foga fehérjét. Imádja a poénos helyzeteket, a bohókás lovakat és a társaságot. Mivel abszalút nyílt, extrovertált személyiségű, így esetenként rájön a sok-sok beszédhetnék, főleg ha sokan veszik körbe. Ám sosem pletykázik, nagyon megbízható legyen szó titokról vagy meglepetésről.
Testvérek: két bátyj: (10 éves, fehér pegazus, igényelhető) és (8 éves, foglalva)
Egyéb rokonok: anyja (igényelhető), apja (igényelhető)
Előtörténet
Mint egy pegazushoz illik, ő a Hitoma-hegység lánya, hisz ez a szárnyas lovak mekkája, otthona. Szülei mindketten a Katopyris ménes tagjai voltak. Ma már más a helyzet. Apja megbecsült harcos volt, anyja kém. A két mén születése és nevelése gyengítette az anyjukat, így átlagos taggá vált. Persze ez fájt a családnak, de mindenük a csikóik, így amíg a ménes menedékét élvezték semmi sem fájt igazán. A szülők együtt nevelték a fiúkat, természetesen döntés elé állítva őket, hogy harcosok vagy kémek szeretnének-e lenni. Mindketten a kémkedést választották. Apjukat akkor érte a nagy csalódás, mikor kiderült, hogy fiai hitványul végzik a munkát, egyrészt nem volt megfelelő adottságuk hozzá, másrészt nem örököltek semmi komolyságot/érettséget...akkoriban. Azóta ez is megváltozott. Persze ennyi szégyen is elég volt apjuknak, fájt a hatalmas seb az önérzetén, hogy ilyen lovakat nevel. Kilépett hát a ménesből és vándornak állt. Pedig nem kemény, mindenki szerette az "óriát" amikor a fiatalokkal foglalkozott. Másoknál olyan eredményes volt, csak saját ivadékai hagyták cserben, az is lehet, hogy nem adott nekik elég időt a bizonyításra, vagy túl sokat várt el tőlük. Egy évvel a vándor élet után megszületett Zafira. Akkor fogant meg mikor anyja győzködte apját, hogy maradjon. Nem sikerült, így Zafira szinte apa nélkül nőtt fel. Őt egyedül az anyja, testvérei és a ménes nevelte. Nagyon jóban van a bátyjaival, főleg a fiatalabikkal. Minden olyan szépen és derűsen indult. Voltak akik ismét hinni kezdtek Zafira testvéreiben, mert a határői feladatban önmagukra leltek. Együtt lóghattak és poénkodtak, miközben kémlelték a területet. Zafira is büszke volt fivéreire, ám ő sosem akart komoly szerepet betöltei a ménes ranglistáján. Apja nélkül sokszor magányosnak érezte magát. Anyja figyelmét szüntelenül élvezhette, de ő többre vágyott! El-el csatangolt, hogy találkozzon apjával, aki idővel magával ragatta a vándorok világába. Zafira teljes mértékben megbocsátott neki, amiért elfutott a felelősség elől. Olyan érdekes és szép volt a hegységen kívüli világ, hogy Zafira egyszer nézett maga mögé. Testvéreivel néhanapján összefut, érdeklődik anyjáról, aztán tovább áll. Így telnek napjai.
Képek
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
