Név: Kirin

Külső tulajdonság:íKirin egy nem túl magas, viszont testfelépítésében erős, méltóságteljes kanca. Barna szőrét különböző törtfehér, inkább szürkésebb árnyalatú minták tarkítják, egészen a farától az elülső maráig. Sörénye és farka rézvörös színű és gyengéd esésű hullámokkal teli. Ráadásul tele van virágokkal, melyeket minden nap, frissekre cserél le. Farka egyébként az unikornisoké hasonló, zilál, és vékony, legeslegvégén található egy nagyobb szőrcsomó és a farkán található barna szőrt is az ezüstszürke tetvoláások, jelzések díszítik. Jobb hátsó lábát, egy aranyveretes pánt díszíti, ez ama célból van rajta, mert annak idején súlyosan megsérült, és az a pánt védelmezi. Legriasztóbb a virágok ellenére, mégis csak afeje, amely hófehér, és mintha egy koponyához hasonlóan kifestve a Halloween partira. Ettől függetlenül mégis szép összhatást ad, a virágos, rézvörös sörény és az üstökén lévő vörös apró, gerbera minta. Az a legenda, hogy réges rég, Kirin egy unikornis volt, csak letörték a szarvát, és annak helyét jelöli az a virág az üstökén. De ez csak mese, a valót igazából senki nem ismeri. Különlegessége még, hogy világos barackvirág színű kosszarv kunkorodik ki a füle mögül, melyek nem túl nagyok, mégis, illenek Kirin külsejéhez.

Belső tulajdonság: Kirin nagyon visszahúzódó. Ne, szívesen beszél, és ha teheti, inkább az erdő mélyébe húzódik vissza, olyannyira messzire, hogy senki sem találná meg. Remekül ismeri a fűket, fákat virágokat, és az erdei állatokat. Azért kerüli a társaságot, mivel nagyon sok legendát hozott magával, és sok szóbeszéd járja az ő múltját illetően. Egy ideig próbálta figyelmen kívül hagyni ezeket, de egy pár év után, már nem bírta elviselni, és visszavonult. Ezért sem szívesen beszélget senkivel, kerüli a vizslató tekinteteket. Na de, nézzük abból a szemszögből is, ha már ismered Kirint, esetleg kedvel, esetleg a barátja van. Jószívű, a zord, riasztó külső ellenére, bár nagyon komoly. Mindig betartja a fontossági sorrendeket, és szem előtt tartja a másik érdekeit, szükségleteit. Olykor előbbre is helyezi sokkal, magánál a többieket. Nagyon segítőkész, békés természetű, nehéz felhergelni. Viszont, kész bátran kiállni és megvédeni szeretteit. Rendkívül erős, senki se gondolná, hogy a lágy szív, ha felhevül, szinte legyőzhetetlenné válik. Rendkívül ügyesen tud verekedni, okos, gyorsan kiszámítja a másik mozdulatait. Ezért is lett harcos. Nehezen enged közel magához könnyedén, de nem udvariatlan és szép barokkos körmondatokban meg tud fogalmazni, egy velős sértést. Bolondnak hiszik, ugyanis szeret magában beszélni, és ezt a dolgot annak tulajdonítják, hogy hajdanában megölte saját csikóját, és szelleme mindig ott lebeg körülötte, ő pedig képtelen feldolgozni tettét. Erre még Kirin sem adott egyértelmű ellenzést. 
 

Előtörténet: Rejtélyes, misztikus múltja van. Annyit tudni biztosan, hogy messziről érkezett, egy nagyon furcsa ménesből. A szóbeszéd szerint, megölte saját csikóját, aki szelleme ott van, mások számára láthatatlanul Kirin mellett, aki képtelen feldolgozni tettét. A furcsa ménes, melyben élt, egy harcos ménes volt, mindenkit leigáztak, amerre jártak. Páncélos, hegyes szarvú lovak voltak, és néhány kiképzett kosszarvú, akiket főképpen lenéztek. Kirin egy ilyen harcban vesztette el majdnem jobb hátsó lábát. Elkeveredett a ménesétől, mivel beleesett a folyóba, és senki nem sietett a segítségére, ő pedig a sebesülés miatt képtelen volt kiúszni. Amikor partra vetette a víz, valaki rátalált, aki összeeszkábálta a csontjait, és egy arany-acél pánttal rögzítette, úgy, hogy némely szálat belefúrt a csontokba, majd a külső ép részen át építette be a lábba. Mindezt a beavatkozást takarja el, a ragyogó aranypánt, mintha csupán egy ékszer lenne. Kirin, mire magához tért, nem érzett fájdalmat, és a lába ép volt ismét, csupán csillogott a ráhelyezett fémtől. Soha nem tudta meg, kinek köszönje meg, de rövidesen felhagyott a kereséssel és visszatért méneséhez, ahol kitörő örömmel fogadták visszatérését. A csikó-históriáról annyit, hogy Kirin, a vezér szerelme volt, viszont képtelen volt csikót szülni neki. Ezért a vezér száműzte őt, mit sem törődve azzal, hogy Kirin az egyik legjobb harcos volt. Azt, hogy született-e azóta csikó, nem tudni, ez Kirin titka. A kanca sokáig vándorolt, míg erre a földre tévedt, és a Cornus ménes tagjai között meglelte helyét. Egyelőre. A sok pletyka, és a szóbeszéd bújkálásra kényszerítette, és nem mondanám, hogy máig boldog életet élne.

Képek: