Témaindító hozzászólás
|
2015.10.31. 12:44 - |
Shinderon a fekete mén
* Nyílt játék * |
[5-1]
Meguntam az örökös fecsegést és inkább továbbálltam.Patámat nagy nehezen felemelve a talajról elügettem. Keresek egy másik helyet!-mondtam és othagyva ezt az aranyos társaságot egy jobb vidékre vágytam. Hosszú fekete sörényembe belekapott a szél ügetés közben. Itt kell, hogy hagyjalak te kopár vidék. Fejemben a szél hangja susogott miközben eloldalogtam és jobb vidéket kerestem. |
Egy elég fura kinézetű kancát pillantottam meg. - Valyon mit akarhat?-gondoltam, majd felálltam és közelebb mentem hozzá. Hozzám képest kistermetű ló volt. -Én Shinderon vagyok.- mondtam és kihusztam magam. -Mit kers egy ilyen törékeny kanca ilyen sziklás vidéken?- mondtam és ránéztem. Körülnéztem, de nem láttam rajta kivül senkit.
- Egyedül vagy?-kérdeztem.
Shinderon. |
Nyerítést hallottam a távolból.Felkaptam a fejem.-Vajon ki volt az?- lassan a hang irányába indultam.Egy fekete árnyék a napsütésben.Nem, ezt a lovat még biztos nem láttam.Bár nemnagyon járok errefelé.Néhány másodpercig álltam, fontolgattam, köszönjek-e neki.Nem nagyon láttam, mit várhatok tőle.Aztán-talán a napsütés keltette bizakodó érzés-valami azt súgta, menjek, és köszöntsem.
-Szia!Én Raven vagyok.-lassan kezdtem azt hinni, észre se vette, hogy itt vagyok.
Kíváncsi vagyok, miért méregeti úgy a sziklát, mintha az épp elszaladni készülne.
Nézz ide, itt vagyok, nem a sziklán.-próbáltam szugerálni. |
- Régóta nem láttam a napot.- mpndtam és lassan lépésben baktattam. Hirtelen egy kisebb rengést éreztem a lábaim alatt. Lehajoltam és hosszú fekete sörényem az arcomba zuhant és összekocolódott. Megint éreztem a rengést és felkaptam a fejemet és körülnéztem. - Vajon mi lehet ez?- mondtam. -Elég érdekes hegység még a végén lábat növeszt és elsétál.- gondoltam és odasétáltam egy kisebb szakadékhoz, majd lenéztem és nyerítettem egyet. A nyerítésem viszhangzott egyre hangosabban. A nap sütött és megvilágította fekete szörzetemet. Patáimmal kaparni kezdtem a földet. -Öreg vagyok én már a vágtához.-gondoltam és inkább lépésben indultam el egy régi kis szirthez amit még régebben fedeztem fel. A szél csak fújt és néha-néha felkapta a sörényemet. Pár perc múlva már a kis szirtemhez értem és lefeküdtem. - Innen mindent látok!-mondtam és nyerítettem egy nagyot had halják, hogy itt vagyok. |
Shinderon a fekete mén
* Nyílt játék * |
[5-1]
|