Thaurum
Nem: csődör/mén
Kor: 12 év
Ménes: Cornus
Rang: tanácsadó
Kijátszó: Shadows
Külső tulajdonság
Szarvai kicsik, apjának ugyanis egyáltalán nem volt szarva és az anyja szarvai sem voltak nagyok, viszont úgy néznek ki mintha tömör aranyból lennének és szépen csillognak a napfényben. Jó kiállású erős mén. Nagyon ügyel a kinézetére. Szőre nagyrészt barna, de a fején és a farán is van egy-egy fehér folt. Középhosszú sörénye és hosszú bojtos farka hófehér. Szemei kékes-szürkés, tekintete bizalmat ébreszt más lovakban.
Belső tulajdonság
Okos, megfontolt mén, előbb gondolkodik, csak aztán cselekszik. Nem keresi a bajt, harcba is ritkán keveredik, bár tud harcolni, nem szeret. Komoly és nyugodt, mindig megőrzi a hidegvérét. Ménese bármelyik tagja számíthat rá, akár tanácsot kér, akár segítséget. Sokat bóklászik a Kelvarinon-ligetben, szereti a fákból áradó csendes nyugalmat. Tanulékony és remek a memóriája. Sosem felejti el ha valaki elkövet ellene valamit. Nem haragtartó, gyakran bocsájt meg olyanoknak is akiknek nem kéne.
Testvérek: húga (igényelhető)
Egyéb rokonok: anyja, Thina (igényelhető)
Előtörténet
A Cornus ménesben született. Az apja elvileg az Alios ménes tagja volt, ám mivel sosem látta, a csikót nem érdekelte. Anyja, Thina egy mindig jókedvű bájos kanca volt, akit jobban érdekeltek más mének, így a csikójával nem sokat törődött. Thaurum szinte minden idejét legjobb barátjával Ragnarokkal töltötte, így nagyon elkeseredett, amikor Ragnarok kénytelen volt elhagyni a ménest. Thaurum magába zárkózott és igyekezett elkerülni a ménese tagjait. Azzal töltötte a napjait, hogy felfedezte a Kelvarinon-liget minden egyes apró zugát, amíg már úgy nem ismerte, mint a saját patáját. Bár először még magányos volt, idővel sikerült beilleszkednie a ménesbe. Jó megfigyelő-révén hamar rájött melyik ló előtt melyik témát nem szabad felhozni, ezért szinte bármelyik lóval képes volt jól kijönni. Fiatal és szinte árva ménként napjait egy tanácsadóval töltötte, aki abban a tévhitben élt, hogy növendéke csupán tanácsadó akar lenni. Ez azonban nem így volt. Thaurum egészen kiskorától fogva erős negatív érzelmeket táplált a ménes vezére iránt, hisz miatta veszítette el a legjobb barátját. Ezt persze a vezér nem tudhatta, így amikor tanára elhalálozott ő került a helyére. Kimondottan szerette tanítani a csikókat, így jó páran mellé is szegődtek. Az egyik fiatal ménnel, akit megmentett a száműzéstől, kifejezetten jó kapcsolatot ápolt. A mén, Deviltear egy kicsit hasonlított Ragnarokhoz, ami miatt Thaurum még inkább utálta az akkori ménesvezért. Amikor úgy látta, a ménesvezér hatalma egy kicsit megroppant, összegyűjtötte a támogatóit, hogy Deviltear átvehesse a helyét, akinek mindig is az volt az álma, hogy egy nap ő lehessen a Cornus vezére. Ragnarok nem sokkal később visszatért, bosszúval a szívében és kivégezte a volt ménesvezért. Deviltearnek példát kellett statuálnia, így hiába is fájt Thaurum szíve, Ragnarok másodjára is száműzve lett. Nem csak a szörnyű tette miatt, hanem azért is, mert nagyon megváltozott és Thaurum nem volt benne biztos, hogy ugyanezt nem tennée meg a Cornus bármely más tagjával is. Ennek ellenére, amikor később találkoztak Ragnarok úgy tett, mintha mi sem történt volna, így barátok maradtak. Ritkán ugyan, de összefutnak a semleges területek valamelyikén. Ilyenkor hosszan beszélgetnek, a ménesükről viszont egyetlen szót sem ejtenek. Anyjával néha-néha találkozik, ilyenkor feszült lesz, nem érzi jól magát a kanca társaságában, többek közt azért sem, mert az képes volt éveken át elhallgatni előle, hogy van egy húga.
Képek
|