|
Azmodeus
Nem: csődör/mén
Kor: 10 év
Ménes: vándor
Rang: vándor
Kijátszó: Arvael
Külső tulajdonság
Nem olyan mint a többi mén, az szent és biztos. Kisugárzása inkább félelmetkeltő és rideg, főképp ha élénk sárgán világító szemébe pillantunk. Szárnyain a tollak dúsan fekszenek egymásra, amikkel bármikor lesújt egy erőteljes ütéssel. Sörénye krémszínű árnyalatban, és erős hullámokban omlik rá vaskos nyakára. Testét mindig feszesen tartja, szemeivel pedig áthatoló pillantásokkal mered rá a másikra. Feje formásan ívelt, homlokán három szarv található, melyek fentről lefelé kisebbek lesznek. Szárnyait csak ritkán használja, épp ezért lábai is kidolgozottak, masszívak. Szőrzete "terepszínű" így könnyedén el tud rejtőzködni, emellett feltűnő kinézetet is ad számára. Fejét mindig magasan tartja, próbál az előtte lévőnél mindig termetesebbnek tűnni, még ha fele akkora is, ami igen ritka.
Belső tulajdonság
Külseje szinte mindent elárul róla. Számára legfontosabb szó az "én". Tele van egóval, és magabiztossággal, amit szereti ha fényeznek. Különösebben arra figyel hogy behódoljanak neki és ő legyen a nagyságos. Azon kevés lovakhoz tartozik, akit érdekes természete ellenére, nehezen lehet agressziót kiváltani belőle. Általában hátsó szándékai vannak, és próbál mindenkit az újja köré tekerni, és kihasználni. Alaposan átgondol mindent, és próbál mindig maximalista lenni. Egyáltalán nem tűri meg ha megkérdőjelezik, vagy visszaszólnak neki. Hangját ritkán emeli meg, és akkor is konkrét és nyomós okot szokott adni ezért. Tudásszomjas, emiatt szereti minden egyes kis ügybe belütni az orrát. Érzelmeivel könnyedén játszik, így remek színész is egyben, amiket az évek során jól "begyakorolt". Eléggé kiszámíthatatlan, így figyelni kell arra, hogy hogyan és mit mondanak neki.
Testvérek: édestestvér, kétpetéjű ikerpárja 1 (igényelhető)
Egyéb rokonok: száműzetésük után nem találkozta eggyel sem
Előtörténet
Azmodeus, és ikerpárja egy decemberi napon születtek meg, az éjjszaka közepén. Aznap pont esett a hó, és jéghideg szelek süvítettek át Seminaryát. A ménes, egy fiatal kanca köré gyűlt, aki épp ellet, ám mikor világra jöttek a kicsik ,mindenki meglepődött. Egy ikerpár született, noha nem hasonlítottak egymásra nagyon. Ez igen ritka eset a lovaknál, így azonnal meg is ünnepelték eme alkalmat. Mint minden kiscsikó, Azmodeus és testvére játékos, és csínytevő volt. Azonabn ahogy nőttek, egyre durvábban és erőszakosabban játszottak a velük egykorúakkal, de előfordult hogy a felnőttekkel is kiszúrtak, így a ménesben csak ördögfajzatoknak nevezték őket. Mire elérték a két éves kort, száműzve lettek a kis csoportból ahol születtek, mivel terrorban tartották a kicsiket. Rémmeséket és természetfleletti lovakról regéltek nekik, amitől teljesen besokaltak. Noha meséjük igaz volt, mivel az Örökkévalókról szóló történetüket egy idős lótól hallották. Több felszólítás után sem hagytak fel "mókájukkal", ezért el kellett menniük. Ugyan az anyjuk próbált rajtuk segíteni, de ők nem engedték dühük miatt. Egyedül vándoroltak az erdőben, teljesen magukra hagyatkozva. Akkor ralálkoztak egy igen érdekes kinéztű kacával, akinek fucsa képességei és látomásai voltak. Két éven keresztül nevelte és tanította őket, ám egy nap nyomaveszett a kancának. Hetekig keresték őt, de többet nem találták meg. Ekkor hallották hogy találtak egy Örökkévalót, aki száműzetésbe került, de valahogy visszatért. Rájöttek hogy pótanyjuk volt az, aki csak tovább akarta adni tudását. Azmodeus-ék ezt titokban tartották, mert féltek ha rájönnek hogy ők is tudnak egysmást, elüldözik őket a Parttalan tengerre. Azóta várják a megfelelő pillalnatot, hogy előbújjanak a sötét erdőkből, és átadjanak némi információt.
Képek
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
