|
Seele
Nem: kanca
Kor: 9 év
Ménes: vándor
Rang: vándor
Kijátszó: Arvael
Külső tulajdonság
Mágikus megjelenése hamar magára vonzza a kíváncsi tekinteteket, amint megérkezik valahova. Könnyed testfelépítésének köszönhetően igen hajlékony, és kecses léptű. Szőre sötétbarna színben pompázik, de hajlatainál átvált vöröses árnyalatúvá. Élénk világossárga tekintete hamar átlát a lovak lelkén, akár szándékaikon. Hosszú lábai erős patákban végződnek, amik furcsa módon átlátszóak olyanok akár az üveg, de meg sem közelítik törékenységét. Szarva csavart szintén átlátszó, olykor látni lehet benne a piros még megmaradt mágiájának kavargását. Sörénye és farka igen dús, enyhén hullámosan borul rá testére. Farkában egy sárga színű toll díszeleg, ami számára a megvilágosodást jelenti. Érdekes ismertetőjegye az arca bal oldalán lévő "festmény". Ezt már születése óta hordja magán, és félreértés ne essék, igenis büszke rá, soha sem takargatja vagy próbálja elrejteni mások elől.
Belső tulajdonság
Tipikus az a fajta akire az a mondás illik a legjobban hogy "nem minden az aminek látszik". Tökéletesen megtanulta az évek során hogy hogyan is lehet egy lovat tökéletesen manipulálni, úgy hogy az észre se vegye. Ha akarja bárkit az orránál fogva tud vezetni, csak azért hogy legyen belőle némi haszna. Olykor vagy fontos információ kedvéért teszi, vagy csak egyszerű szórakozásból. Nehezen lehet becsapni, mivel egy lépéssel mindig előrébb jár, mikor azt hiszed hogy már rég lehagytad. Másokat egyszerű játékszereknek gondolja, akik úgy táncolnak ahogy ő fütyül. Számára minden egyes lépte már meg van tervezve, jól tudja hogy mekkora fába vágja a fejszéjét. Idegtépően kárörvendő, szívesen figyeli mások szenvedését és gondjait. Nehezen lehet a bizalmába férkőzni, csak azokat engedi közel magához, akiket első pillantásra szimpatikusnak talál. Ám itt még nincs vége mindennek. Seele-ben az a legérdekesebb hogy van egy másik személyisége, Primal. Ennek az oldalának köszönheti hogy jól kiismeri a lovakat, mivel Primal mentalista. Általában egymást közt vitatják meg a dolgokat, és próbálják mindig a legjobb utat választani. Ez egy betegség ugyan, de Seele ezt egy adott képességnek tartja.
Testvérek: soha sem voltak
Egyéb rokonok: kitagadása után nem maradt senkije sem
Előtörténet
Seele egy augusztusi napon született, mikor a nap a legmelegebb ponton állt az égen. Szülei unikornis ágú lovak voltak, akik ketten bolyongtak Seminarya vidékein. Anyja, és apja egy nap azonban eltervezték hogy csatlakoznak a Forsante méneshez, hogy a csikójuk normális gyerekkort tudjon élni. Habozás nélkül engedélyt kértek az akkori ménesvezértől, aki nagy szeretettel rábólintott kérésükre. Seele egy ideig elvolt az ottani kölykökkel, csak akkor változott meg minden mikor magában kezdett beszélgetni és játszani. A többiek nem értették hogy mi lelte őt, így jobbnak tartották ha kiközösítik. Seele ezzel a ténnyel egyáltalán nem törődött, inkább képzeletbeli barátjával játszott Primal-lal. Akkor még a kis kanca nem tudta hogy csak az elméje bolondozik vele, de ha tudta volna is nem érdekelte volna. Primal felnyitotta a szemét a világgal kapcsolatban, és ezt Seele nagy örömmel hallgatta mindig végig. Érezte hogy sosincs egyedül, tudta hogy Primal-ra mindig számíthat. Szülei nem értették hogy mi történt vele, így sok gyógyítóhoz és sámánhoz vitték hogy kiderüljön mi történt vele. Sokra nem jutottak, ám nem is zavarták hogy lányuk ilyen, hisz boldog volt. De a ménesvezér ezzel nem értett egyet, mivel démonnak hitte őt és nem akarta kockáztatni a ménese épségét, ezért száműzte őt a ménesből mikor két éves lett. Azóta rájött hogy mi zajlik le a fejében, épp ezért próbálja kihasználni Primal képességeit. Így élnek azóta is ketten egy testben. Azóta nem kereste a szüleit, valahogy már nem érezte azt hogy szüksége lenne rájuk, vagy a ménesre, azóta is megveti a csoportba tartozó lovakat.
Képek
   
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
