Enerith Altera
Nem: kanca
Kor: 8 év
Ménes: Forsante
Rang: tanácsadó (+hírvivő)
Kijátszó: Shadows
Külső tulajdonság
Finom megjelenésű, könnyed kanca. Szőre szürkésbarna, enyhe vöröses árnyalattal. Hátán zebracsíkok futnak, farán és lapockáján pedig egy leopárd mintáit viseli. Nyakában apró igazgyöngyök lógnak, melyekben az óceán mágiája van, rózsaszínes színárnyalatúak, a közöttük lévő összeköttetés csak látszólagos, valójában Enerith mágiája tartja őket a helyükön. Sörénye és farka hosszú, fekete, néhány szürke szállal, mely enyhén csillogóvá teszik. Farokrépájáról két-két szürke toll nőtt ki, ugyan gyakorlati hasznuk nincs, de különleges látványt nyújtanak. Gazdájuk képes őket mozgatni is. Feje kifejező, szeme értelmet sugárzó, szeme alatt kunkorodó minták vannak, melyek magukra vonzzák a rápillantó lovak tekintetét. Szarva enyhén hátrafelé hajló, rózaszínes-feketés színű.
Belső tulajdonság
Bájos és gyakran jókedvű, bár egy kicsit talán kötekedő kanca. Néha kicsit bohókás, szeret megnevettetni más lovakat. Nagyon szeret beszélni, akár egy bokorhoz is, és tanácsokat is szívesen osztogat. Egyszer-egyszer egy kicsit talán túl buzgó, ám ezt általában megbocsájtják neki, hisz kedves és igazán szerethető. Igen empatikus, szívesen meghallgat másokat és igyekszik segíteni nekik. Megbízható, és ugyan gyakran mesél a méneséről Lightnak, a fontosabb és a bizalmas dolgokat még neki sem árulja el. Okos és ravasz, szereti, ha dicsérik, de azért nem száll el magától. Könnyen elcsavarja a mének fejét kinézetével, ezzel viszont sosem él vissza. Nem szeret másokat befolyásolni, szerinte mindenki képes egyedül dönteni.
Testvérek: nincsenek
Egyéb rokonok: Moonlight Shade (csikója, igényelve)
Előtörténet
Egy kora tavaszi napon született a Forsante ménesben. Anyja gyógyító volt, aki egész napját gyógynövények között töltötte, így csikója a virágok között rohangált. Enerith nagyon szerette volna, ha az anyja többet foglalkozik vele, ezért sokat kérdezgette őt a különböző gyógynövényekről, melyekről anyja kifejezetten szeretett beszélni. Egészen kiskorától fogva gyógyítónak tanult és rengetegszer segített anyjának gyógyító munkájában. Egy nap apja, akit anyja nagyon szeretett, meghalt, miközben egy újszülött csikót védelmezett egy kiéhezett pumától. Enerithtel nem igen törődött apja, így őt nem igazán viselte meg a veszteség, anyja viszont belehalt a szeretett mén elvesztésének fájdalmába. Ezek után döbbent csak rá a csikó, hogy anyja még oly kevés gondoskodása is mennyit ért. Elhatározta, bármi történjék is, ő mindenképp jó anya lesz. Egy másik gyógyító vette a szárnyai alá, aki jóban volt az anyjával. Sok mindent tanult tőle is, de szépen lassan rádöbbent, hogy ő nem akar gyógyító lenni. A fiatal ló a ménes egyik tanácsadója nyomába szegődött, folyamatosan figyelve annak minden mozdulatát és szavát, szorgalmasan szívta magába a bölcsességét. Ekkortájt találkozott egy vándor unikornis ménnel, akibe beleszeretett, ám csalódott benne, így viszonyuk nem tartott sokáig. Hónapokkal később azonban rádöbbent, a szíve alatt hordja a mén csikóját. Alig várta, hogy megszülessen a csikója, rendkívül izgatott volt. Az új jövevény minden várakozását felülmúlta, tökéletesnek látta csikóját hófehér szőrével és apró, helyes szarvával még annak ellenére is, hogy képtelen volt gyógyító mágiát alkalmazni. Mindent megtett, hogy csikójának a lehető legjobb legyen, ám rá kellett jönnie, a kis mén legalább részben maga akarja felfedezni a világot. Igyekezett neki minél több teret engedni. Sajnos egy nap beütött a mennykő, a csikót megtámadta egy ismeretlen mén és Light megölte azt. A ménesvezér száműzte Shadet, ám ebbe Enerith nem tudott belenyugodni. Állandóan kijárt a csikójához, az életét kockáztatva. (Az akkori ménesvezér már fél őrült volt és néha még azt is megtiltotta véreinek, hogy kilépjenek a ménes határain túlra.) Igyekezett mindenre megtanítani, amit csak tudott. Nem sokkal később Light olyan ötlettel állt elő, melyre Enerith legszívesebben nemet mondott volna. Bár nem díjazta, hogy a Light beáll a Laynarvisba, a szíve mélyén tudta, hogy ez a legjobb döntés, mivel csikója még nem volt elég nagy, ezért nem boldogult volna egyedül. Gyakran szökött be a Laynarvis területére, Lightot keresve, nagyon hiányzott neki. Egyszer-kétszer még Ragnarokkal is találkozott. Mikor Glimt átvette a ménesvezér posztot, úgy döntött ő is segíteni fogja vezére munkáját, ezért tanácsadó lett. Sokat mesél Lightnak a Forsantéról, és reméli csikója egyszer újra Forsante tag lesz. Szeretne még legalább egy csikót, de ez már a jövő zenéje...
Képek
|