Ailey Reema
Nem: kanca
Kor: 4 év
Ménes: Cornus
Rang: kém
Kijátszó: Kalea
Külső tulajdonság
Ami talán legelőször feltűnik, az a sörénye, amely mintha lángokból állna. Másodjára tűnhet fel a tengerkék szeme, amely körül fehér foltok díszelegnek. Alapszíne világosbarna, ami a hasa környékén még jobban kifakul. A jobb szeme sarkába egy apró fehér ankh van festve, amely a testvérére emlékezteti őt, aki pegazus. Ezt a jelet általában eltakarja a sörényével. Néha más jeleket is fest magára, általában fehér színnel. Ezekhez hasonló fehér foltok vannak a bal első lábánál. A lábain egy-egy fehéres harisnya van, rajta hófehér csíkokkal. A homlokától az ajkáig egy fehér folt húzódik, pár helyen barna foltokkal. A füle mögött egy kosszarv látható. Hosszú, hullámos sörényét pár helyen kék szalag fogja össze. A bal első lábán hasonló színű fémkarikák vannak. A fülei hátsó része fehér színűek. Testfelépítése leginkább egy arab telivérére hasonlít, ám a fajta átlagos magasságánál kicsivel magasabb. Hosszú vékony lábaival remek futó, de nem a legjobb harcos - azt igyekszik fürgeségével és eszével pótolni.
Belső tulajdonság
Nővérével ellentétben ő inkább az édesanyjára ütött. Vidám természetű kanca, ránézésre mindig büszke, kecses járása életerőt sugároz. Mindezek ellenére gyakran mutatja magát gyerekesnek. Nagyon ravasz és jól hazudik, amivel általában könnyen manipulálja a lovakat. Bár még eléggé fiatal, szeret ménekkel csevegni és kicsit játszadozni velük. Ha valaki ránéz általában ugyanazt láthatja: egy mindig vidám kancát. Kevés ló ismerte ki teljesen, remekül elrejteti önmagát ez az álarc mögé. Sokan egy butuska kancának nézik, de igazából tudásszomjas és gyorsan tanul. Majdnem minden ló előtt másnak mutatja magát, ezért néha már ő sem tudja, hogy kicsoda ő valójában, és melyek az álarcai.
Testvérek: Achlys Aysel (nővére, igényelve)
Egyéb rokonok: ?
Előtörténet
A vándorok közt született egy pompás tavaszi napon, az édesanyja második, az édesapja sokadik csikójaként. Az édesanyja, látva, hogy második csikója nagyon hasonlít rá - nem úgy, mint az első - vele sokkal több időt töltött, mint Aysellel. Rima mindig is próbált jó viszonyba kerülni a nővérével, de Aysel irigyelte őt - bár ezt sosem vallotta be, csak a büszkesége mögé rejtette. Mivel vándorok közt nőtt fel, megtanult vigyázni magára, olvasni a nyomokból, tájékozódni nappal és éjszaka is. A sziget nagy részét ismeri, nagyjából memorizálta a térképét is. A csoportuk idős lovai gyakran tanítgatták őt nővérével együtt. Aysel különlegessége a benne rejlő mágia volt. Rimának nem sikerült mágiát előhoznia magából, ezért igyekezett minél több dolgot megtanulni. Ezt talán azért tette, hogy lenyűgözze a nővérét, agy legalább felkeltse az érdeklődését, vagy azért, hogy a családban neki is legyen valami különlegessége. Rimának hiányzott a legjobban a nővére, amikor elhagyta a csapatukat. Először utána ment és megpróbálta rávenni, hogy maradjon velük, de miután ez nem sikerült neki tiszteletben tartotta Aysel döntését és nem zaklatta őt többet. Nemsokkal a kanca távozása után egy ragadozó támadás során az édesanyjuk elhunyt, Rima édesapja pedig eltűnt. A csoport teljesen szétszóródott. Rima próbálta megkeresni a tagokat és az apját, de senkit sem talált meg. Sorra teltek a napok, Rima reménye lassan elveszett. Egyedül nem érezte magát jól, ezért megpróbált csatlakozni a Cornus méneshez, ami nem kis örömére befogadta őt. Nem sokáig bírta tagként, szeretett volna feladatokat kapni, ezért képeeségeinek, fürgeségének és ravaszságának köszönhetően kém vált belőle.
Képek
|