Charter
Nem: mén/csődör
Kor: 11 év
Ménes: Alios
Rang: tag
Kijátszó: Ivory
Külső tulajdonság
Igazi robosztus mén, aki ha más feltűnő jelleggel nem is bír, ezzel kicsit kitűnik a többi ló közül. Éjfekete szőre, és ehhez passzoló sörénye és farka van, mely a földig leér. Kinézete eléggé bizarr, melyet világító fakókék szeme fokoz. Távolról ugyan nem látszik, de szemfogai kihegyesedtek, mely jelleget apjától örökölte. Ez fegyver lehet a harcban, melyhez párosul rettentő tömege, és erős rúgásai. Ez azonban a mozgékonyságán bosszulja meg önmagát. Lassabban, és nehezebben mozog ellenfeleinél, de a fájdalmat jól tűri. Járása nem mondható fenségesnek, melyhez párosul az, hogy általában lógatja a fejét.
Belső tulajdonság
Charter szereti a ködös, ingoványos illetve mocsaras területeket. Ide vonul el, ha magányra vágyik, és szívesen gázol a vízben. Előéletéből adódóan, talán jogosan gyűlöli az unikornisokat, pegazusokat, valamint magát a varázserőt is megveti. Kicsit pesszimista, élcelődő, szereti másokon élesíteni a nyelvét, ezért nem is nagyon keresik a társaságát. Pedig ha valaki ad neki esélyt, és kitart mellette, azt a valakit igazán a szívébe zárja, az megismerkedhet egy másik Charterrel, aki igazi védelmezőtípus, segítőkész és meglepően kedves. Messával igazi nagy-bratyó típus, és ez az igazi, felszín alatti énje. Őt meghallgatja, de amúgy nagyon nemtörődöm stílusú a többiekkel, akiket kevésbé ismer. Amire nem kíváncsi, azt nem kérdezi, ez némelyek számára elég bántó lehet. Nem feszengő típus, de ellenszenvét hamar ki lehet vívni. Ha valaki bántja az általa szeretett tagokat, akkor hamar ki tud borulni, amúgy nem nagyon érdeklik a világ eseményei.
Testvérek: Messa (fogadott húga, igényelt), lehetnek még ismeretlen testvérei
Egyéb rokonok: nincsenek
Előtörténet
Szülei egyetlen gyermeke, legalábbis amikről tudunk. Anyja vándor volt, akibe nem sok anyai érzés szorult... hamar ott hagyta idős párját fiatal csikójával, hogy új, talán jobb életet kezdhessen valaki mással. Ezután apja karolta fel a kis Chartert, aki még fel sem tudta fogni, hogy mi történt vele. Apja nagy nehézégek árán nevelte 2 éves koráig őt, de aztán a vándor lovak sorsa utolérte szülőjét. Az erdőben az idős mént megtámadta valami. Sebet kapott, amibe ugyan nem halt bele, de lassan elfertőződött. Ekkor adódott, hogy felkerestek gyógyító erejű unikornisokat, akik nem voltak hajlandóak segíteni nekik, és az ürügyek száma szinte végtelen volt... Az időből viszont kifutottak, így maradt árván Charter. Sokat kóborolt, és bújkálás volt az élete. Egy ménesbe sem voltak hajlandóak befogadni egy forrófejű, bosszúszomjas fiatalt, aki irányíthatatlan volt. Sok őrültséget megtett már életében, sok sebet szerzett, de élt. 9 éves koráig így tengődött, mikoris a sors összehozta Messával a szintén árva fiatal kancával, kinek nagy ambíciói voltak. Szárnyai alá vette, és tanította Charter: harcra és túlélésre. Húgaként tekintett rá, és minden széltől óvni akarta, de Messa idősödött, és a tanítása meghozta gyümölcsét. Mikor sikeresen visszavette apja ménesét a fiatal kanca, Charter is helyet kapott benne. Tagként éli mindennapjait a közösségben, nem sok vizet zavar, de hálás, hogy új családra lelt, mégha nem is tudja rendesen kimutatni a többieknek. Húga pedig ménesvezér lett, de a fekete mén szemében még néha a fiatal, árva kishúg sejlik fel, és ha kettesben vannak (szigorúan csak akkor) még megengedi magának, hogy pátyolgassa őt. Utálja az unikornisokat apja miatt.. ez megnehezíti számára, hogy a ménes szövetséget kötött a Forsante unikornisokkal. Nem igazán bízik meg bennük, hiába minden kedvesség, de igyekszik viszafojtani magába ezt, a vezérkanca, és a közös jó érdekében.
Képek
|