Témaindító hozzászólás
|
2016.03.24. 17:55 - |
Kara-Khan + Rivra + Faolem + Nirran
* Nyílt játék * |
[43-24] [23-4] [3-1]
Jó szokásomhoz híven ma sem a Laynarvis kietlen területeit jártam, hanem a számomra sokkal kedvesebb Nizza-síkság esett utamba. Egy darabig köröztem a terület felett, majd arra jutottam, hogy vétek ilyenkor a magasban lenni, mikor a virágtengerben is sétálhatok. Nem sokkal ezután láttam meg egy lovat a távolban, és úgy döntöttem, hogy odamegyek hozzá, hisz nem volt bennem semmi rossz szándék, nem kellett bújkálnom, még ha nem is a ménesem területe. Ménesterületek... Ilyenekre nem szoktam adni... Ha csak azokon a kietlen helyeken tengetném napjaimat már rég megőrültem volna.
Közelebb érve láttam, hogy egy teljesen átlagos lóról, méghozzá ménről van szó. Korom fekete, mutatós mén volt, kinek farán egy fehér, szabálytalan, pöttyökből álló folt díszelgett. Gondoltam nem véletlen van itt, talán Alios tag... Sőt mi több, teljesen biztos voltam benne. Határozott léptekkel indultam meg felé, mire ő kedvesen "köszöntött". Szavai hallatán most már biztos voltam abban, hogy egy Alios áll előttem.
Elmosolyodtam én is, és válaszoltam kérdésére: - Remélem nem haragszol... tudod, ez a gyönyörű virágtenger vonzott ide. Hát nem ez a legszebb hely egész Seminaryán? - mondtam, közben megperdültem, és orrommal a nagy virágrengeteg felé böktem. Imádtam ezt a helyet, és komolyan gondoltam azt, amit mondtam. Majd visszafordultam a ménhez, és gondoltam bemutatkozom neki, hisz szimpatikus volt: - Rivra Lavera... de mindenki csak Rivrának hív. - a hovatartozásom még egyelőre magamban tartottam, nem akartam, hogy valaki megbélyegezzen amiatt, ahova tartozom. Főleg a háború közeledtével ez nagyon nem lenne szerencsés... Rivra, légy okos.... |
Kinyújtott nyakkal, ráérősen sétálgattam a tarka virágok bűvöletében, miközben hagytam, hogy a fejemben kavarogjanak a gondolatok a közelgő háborúról, meg még ki tudja, mi minden másról. Kivételesen szükségem volt egy kis magányra, bár őszintén furcsálltam, hogy senkit nem láttam akkor ezen a varázslatos helyen. Kaptattam egyik dombról a másikra, és élveztem a lágy szellő simogatását. Ezt meg tudnám szokni, gondoltam és nagyot szippantottam a friss levegőből.
Ahogy a távolba tekintettem, egy másik ló alakját pillantottam meg. Hmm. Egy pegazus. Talán Katopyris. De mégis mit keres itt? Ez Alios terület. Megálltam egy domb tetején és megvártam, amíg közelebb ér, hogy jobban szemügyre vehessem. Különös szerzet volt. Külsőre úgy nézett ki, mintha egy páva és egy ló szerelemgyermekeként jött volna a világra. Bár az elvárás az lett volna, hogy rövid úton kipenderítsem ménesem szent területéről, de igazából erre semmi késztetést nem éreztem. Inkább odaléptettem hozzá és kedves mosollyal megszólítottam.
- Nocsak-nocsak. Egy ismeretlen szárnyas paripa. Mi járatban erre, Alios földön? |
Kara-Khan + Rivra + Faolem + Nirran
* Nyílt játék * |
[43-24] [23-4] [3-1]
|