Renegade nem a Cornus ménesben született, sőt családja még soha sem érintkezett ménesbeli lóval. A kanca két éves koráig szintén ehhez az elvhez akart ragaszkodni ám véleménye megváltozott. Ugyanis szülei nem nagyon foglalkoztak vele, néha azt sem vették észre hogy eltűnt. A nála nagyobbak szinte mindig csúfolták testalkata miatt, ami folyamán teljesen elment az önbizalma. Egészen egy éves koráig gyűlölte magát, míg egy nap rá nem jött hogy nem tehet róla hogy így néz ki, ezt kell szeretni. Ám a bántások valahogy mindig megmaradtak benne, főképp az hogy szülei szemében ő csak láthatatlan kiscsikó volt. Emiatt magába forduld, erőszakosan és durván bánt társaival. Ha egy rossz szót is szoltak hozzá azonnal neki ment annak. Egy nap viszont elege lett ebből a vándor életből, és annak hogy nincs célja az élettel kapcsolatban, így felkerekedett világotlátni, míg meg nem találta a Cornus ménest.  Addigra már egy fiatal erős kanca vált belőle, aki jól megállhatta a helyét a harcosoknál. Akkor találkozott a nála idősebb ménnel, aki nagyon magányos volt, és valahogy megpillntotta benne magát. Testvérévé fogadta, és szinte ő lett neki a legjobb barátja. Mos már több éve hogy a méneshez tartozik, és esze ágában sincs elmenni.