|
Aliandra
Nem: kanca
Kor: 12 év
Ménes: Forsante
Rang: gyógyító
Kijátszó: Kitty
Külső tulajdonság
Szemet gyönyörködtető küllemmel rendelkezik, könnyű, kecses testfelépítése miatt inkább futásra, mintsem közelharcra termett. Csillogó, hófehér szőréhez illő sörénye és farka enyén hullámos tincsekből áll, türkizkék szemei ragyognak. Viszonylag széles homlokán hordja az ég felé hajló, fehér szarvát, amely a vége felé kettéválik és mikor áthatja a mágia, türkizkéken izzik. Feje termetéhez mérten kicsi, finoman ívelt csukafej. Termetét illetően valamivel alacsonyabb az átlagnál. Teste nem kimondottan izmos, alakja viszont igen formás. Mozgása könnyed, légies, mintha a fellegekben járna, léptei aprók.
Belső tulajdonság
Aliandra egy végtelenül jóindulatú, bájos teremtés, aki elég fürge és életvidám ahhoz, hogy ne lehessen megtippelni a korát. Nem sokáig tud egy helyben maradni és sokszor nehéz kinézni belőle, hogy milyen nagy tudás birtokában is van. Mesterien használja a mágiát, ezzel ellensúlyozva könnyed testfelépítését, bár csakis akkor fordítja mások ellen, ha nincs más út. Valahol még mindig ott lakozik benne a kalandvágyó csikó, de az egyedül töltött idők alatt kissé alábbhagyott a csikókori hév. Sokkal megfontoltabb, felelősségteljesebb és kiegyensúlyozottabb ló lett, jól ismeri a világot, amelyben él. Könnyen nyit mások felé, nagyon segítőkész, jó beszélgetőpartner. Szórakoztató, vidám egyéniség, aki bármikor kapható egy kis tréfára.
Testvérek: Niletha (nővére, igényelt)
Egyéb rokonok: testvére csikói: Hepatica (kanca, igényelt), Ferox, Ayred (mének, igényeltek)
Előtörténet
A Forsante ménesbe született, szülei második csikójaként. Anyja unikornis, apja unizus volt. Csikóként, éppen nem a testvérével, Nilethával vagy a többi csikóval játszott, kíváncsisága miatt gyakran elkóborolt a ménes területéről. Bár nem volt jellemző, hogy barangolásai során velejükig gonosz démonlovakkal futott volna össze, azért nem mindig ment simán egy-egy rövid kiruccanás. Egyszer megzavarta egy medve ebédjét, és kis híján ő lett a desszert. Szerencsére az apja épp jókor volt jó helyen, és sikerült kimenekítenie az apró vándort. E kalandot követően később már kétszer is meggondolta, mielőtt elhagyta a Forsante határait, de azért nem vette el a kedvét teljesen. Akárcsak testvére, ő is tehetséges gyógyító volt, ugyanis a kóborláson kívül egyedül a mágiahasználat rejtelmes világának tanulmányozása kötötte le. Ehhez jött még átlagon felüli varázsereje, ami már akkoriban is megmutatkozott, ám kezelni még nemigen tudta. Nagyon jó viszonyt ápolt Nilethával, ám amikor a testvére a szerelmét követve a Laynarvishoz csatlakozott, kapcsolatuk megromlott és egy idő után már alig találkoztak. Pár évvel később, amikor tudomást szerzett unokahúgáról, aki valami csoda folytán nem mások öldöklésében lelte örömét, alig várta, hogy megismerje. Remekül kijöttek egymással és Aliandra titokban tanítgatta Hepát a gyógyítás alapjaira is. Egy ideig minden tökéletes volt, ám sajnos nem tartott sokáig, ugyanis néhány Laynarvis tagnak köszönhetően lelepleződtek. Hepatica apja súlyosan megfenyegette Aliandrát, ám amikor a kanca kiállt magáért és unokahúgáért, a mén gonosz tervet eszelt ki. Amikor Aliandra egyedül sétált vissza a Forsante területére, a mén harcosai rátámadtak és halálosan megsebesítették. Alig maradt már benne élet, amikor egy vándor unikornis véletlenül arra járt és nehezen bár, de végül sikerült meggyógyítania. Ekkor eszmélt rá, hogy hiába van tudatában erejének, ha nem képes használni. Ezért egy időre elzárkózott a világ elől és komolyan képezni kezdte mágiatudását, melynek köszönhetően erősebb lett, mint valaha. Bár jellemével ellenkezik a zárkózottság, mégis igyekezett mások előtt rejtve maradni. Ez az ő meglehetősen nagy feltűnést keltő küllemével nem is volt olyan egyszerű. Végül, amikor érezte, hogy a magány kezdi felőrölni, úgy döntött, hogy visszatér "az élők soraiba".
Képek
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
