Témaindító hozzászólás
|
2016.03.28. 21:35 - |
Sorraia & Defiant
* Nyílt játék * |
[10-1]
A fáradtságom ellenére is figyelmesen hallgattam a szürke kancát. Tökéletes képet festett bennem a helyzetről. Lehet, hogy nem részleteset, de alaposat ahhoz, hogy ne érezzem magam elveszett csikónak.
- Értem, tehát komplikáltabb mint gondoltam. - motyogtam egyre halkuló hangomon. A mondat vége tulajdonképpen csak nekem szólt.
Mikor a szövetkezésekről beszélt, hirtelen én is elfelejtettem, hogy cornusi vagyok és szinte elbizonytalanodtam, feltéve a kérdést magamban, hogy "Tényleg, ott mi a helyzet?" De szerencsére csak magamban tettem fel, különben nem jöttem volna ki jól belőle!
- Kívánom, hogy ismerd meg őket is, mert sokan képesek meghazudtolni a közhiedelmet! - ajánlottam fel kedvesen, mosolyogva Sorrának, hogy igenis legyen nyitott a Cornus ménes felé. Aztán magam elé meredtem. Csak a kanca finom kérdése térített észhez, amire hadarva válaszoltam.
- Őőő..nincs! Nagyon szépen köszönöm Sorraia! Sokat segítettél! - mondtam és felemeltem lógó fejem, hogy fehér szemeimmel ránézzek a kancára.
- Sajnos most magadra hagylak, hogy még több információt szerezzek, de remélem viszont látlak a közeljövőben! - hangzott el köszöntésem majd egy kisebb ugrással vágtában távoztam hátrapillantás nélkül.
// Def el // |
Sorra: -Valójában nem tudok pontos adatokat a kútellenesek és a kútvadászok számáról. Abból következtettem, hogy Glimt és Messa békepártiak, a Laynarvis egyértelműen kútkereső és Kathach köztudottan ellensége Zethnek. Ha "Az ellenségem ellensége a barátom"-elven működik a dolog a vezérek közt, akkor bizonyosan szövetkeznek. A Cornusról sajnos nincs véleményem, hogy ki hová tartozik... - itt kaptam észbe, hogy ppnt egy Cornussal beszélem meg ezeket a dolgokat, úgyhogy kicsit hozzáfűztem az igazságot. Nem akartam ferdíteni.
-...őket nem ismerem annyira mint a többi ménest.
*szünet*
-Van még kérdésed ezekkel kapcsolatban? - kérdeztem tőle. Nem szerettem volna tovább beszélni a kútellenesekről, se a kútvadászokról, se az egész háborúról többet. |
Elgondolkoztam a kanca megerősítő szavain. Tehát ha változatos a felhozatal akkor nehezebb lesz megfelelő stratégiát felépíteni. Persze számítottam arra, hogy nem fogják egymást szelektálni az Örökkévalók. Ami a vándorokat illeti, nem lep meg tőlük e lépés.
- Szóval Laynarvisaz élen! Értem.. - motyogtam az orrom alá. Semmit nem akartam ezzel közölni csupán hangosan gondolkodtam mikörben figyeltem Sorrát.
A következő pillanatban kicsit eltértünk a témától.
- Ugyan már! Csak kitartónak kell legyen az aki meg akar ismerni, mert először nem a valódi éneddel mutatkozol be. - mosolyogtam rá barátságosan. Kicsit kizökkentett a mély gondolkodásomból, de nem bántam. Aranyos volt az önkritikájával, de szerencsére hamar folytatta. Hlín-t nem ismerem, de a ménesvezéreket természetesen igen.
- Tehát Zeth és ménese nyíltan pályázik a Kútra. De attól, hogy a többi vezér nem, csak akad egy-egy ménestag mindenhonnan aki áruló. Nem? Hiszen az elmondottaid alapján többen vannak a kútellenesek. - magyaráztam észrevételem. Nem akartam vele mély megbeszélésbe kezdeni, mert tudtam, hogy tartózkodik a háborútól. |
Sorra: Defiant nem húzott el. Wow, ez haladás. Már nem üldözök el mindenkit az értetlenségeimmel. -Igen, elég sokszínűnek tűnik, de a vándorok közül is vannak benne. Mármint a Szövetségben...vagy...de ott. - nem tudom miért bizonytalanodtam el. Talán gondolatban máshol voltam...fogalmam sincs hol. -Meg persze a Laynarvis ménes legtöbb gyanús lova, véleményem szerint.
-Amúgy köszönöm hogy nem szaladsz el információk híján. Nem beszélgetek sokakkal, szerintük elég depressziós vagyok... -...és szerintem is. Tettem hozzá gondolatban. Te jó ég, mit érzelgősködsz, Larok szerelmére! Inkább segíts ne a szádat járasd!...
-A védők között egészen biztosan benne van Hlín, és a többi ménesvezér sem pályázik a kútra. Ami azt illeti, én is támogatom a kútelleneseket... |
Örömmel vettem Sorraia megerősítését, hogy a történelem ismétli önmagát. Szavaiból áradt a félelem. Eleinte félbeszakadt mondatokban beszélt, aztán tekintetét látva mélyen elmerült gondolataiban. Ekkor én is ezt tettem. Felpörgetett a háború híre, agysejtjeim működésbe léptek és kezdtem összerakni a kirakóst, még ha lassan is. ~ Kút! Rosszak: A Szövetség tagjai. Jók: mindenki aki kész megakadályozni a Szövetséget. ~ végülis erre az eredményre jutottam. De nekem ez nem volt elég! Szuggerálva néztem le a kancára, aki hamarosan beszédre fakadt. Fehér szemeimmel végig figyeltem szavait és ő magát is. Ebben az "alakjában" igazán csinos volt. Jobban tetszett ilyen kedvesen és nyugodtan, mint tüzesen, bár be kell vallani úgy... megráztam a fejem! ~Nem most! ~ szögeztem le magamban határozottan és tovább figyeltem.
- Aranyat érnek szavaid, de nem tudom ilyen gyorsan tartani a fonalat. - mondtam mosolyogva miután befejezte. - A lényeget értem, és egyáltalán nem baj, hogy nem tudsz mindent, így is nagyon hálás vagyok! - néztem a kancára. Kivételesen boldogan mosolyogtam rá.
- A neveket igyekszek megjegyezni: Szövetség: Fenrir, Alou! És akik megpróbálják őket megakadályozni? Róluk mit kell tudni? Jah és hogy a Szövetség egy szedett-vedett banda? Milyen fajtákból áll? - zúdítottam ár ismét jó pár kérdést. Nem akartam addig magára hagyni amíg van még mondanivalója. |
Defiant szavaira ismét el kellett gondolkodnom. Nem az én asztalom a háború és a Szövetség, de amit tudok, megteszek:
- Pontosan. A történelem ismétli önmagát, ahogy mondtad. Ha a Kút újból felfakad...isten ments, mi fog történni... - itt tartottam egy kis szünetet. Kicsit belegondoltam abba, amiről szó van. Ha a kút megjelenik, néhányan, jelen esetben a Szövetség, a nyomába erednek az életadó vízért. Pont ahogy régen. Ha megtalálják, elszaporodnak az Örökvalók. Pont ahogy régen. És ha le is tudjuk győzni őket (pont ahogy régen), akkor egy idő után visszatérhetnek. Pont ahogy...most tették! A történelem minden egyes mozzanata újból lejátszódik...hacsak most nem mi győzünk. De akkor Seminarya jövője végképp homályossá lesz!
Fejem is valami aggodalom féleséget tükrözhetett az arcomon. - A Szövetségre visszatérve: sajnos nem én vagyok az a vándor, akit keresel a kérdéseiddel, mert egy békepárti lovat fogtál ki...nem akarok újabb háborút. De talán segíthetek azzal, hogy kit keress. Bár Hlín és Aeolus sem akar balhét, ők szerintem tényleg többet tudnak a háttérben folyó dolgokról. Viszont az 100% hogy sem Fenrir, sem Alou nem a békevédők képviselője... - egy ideig csendesen sétáltam, vártam a reakcióját.
Biztos voltam benne, hogy miután közöltem, hogy nem tudok többet, információk híján faképnél fog hagyni. Pedig nem arról van szó hogy le akarnám koptatni, hanem...hanem csak tényleg nem vagyok otthon a belső viszályokban... |
Árgus szemekkel figyeltem Sorraiát. Szivacsként ittam szavait, de elvesztem a sorok között. Nagyra becsültem, hogy képes volt annyira megváltozni, hogy segítsen. Mintha megnyílt volta előttem. Örültem a bizalmának, de azért óvatos voltam. Mikor lepillantottam rá, láttam, hogy nem játssza meg magát. De azért a biztonság kedvéért nem csak őt fogom meghallgatni...ezt leszögeztem magamban már korábban is.
Kizökkenve gondolataimból megálltam és szóra nyitottam számat. Végül csendben maradtam, mert kérdést intézett hozzám a szürke kanca. ~ Hmm.. ~ tűnődtem magamban, közben ismét megszólalt. Nem akartam magamról sok dolgot elárulni neki, hisz ha megtudja kik közé tartozok nem biztos, hogy ilyen kedves marad. Úgy gondoltam jobb lesz árnyaltan válaszolni erre a kérdésre.
- Többjük vándor haver, akik szomjasak voltak ezért útnak indultak - válaszoltam higgadtan. Egyszerre utaltam a Kútra, és jeleztem, hogy felesleges név szerint említenem őket. Reméltem, hogy ezzel kielégítem kérdését.
- Visszatérve a Szövetségre, elmagyaráznád részletesebben? Ki hova tartozik? A Kút ismét felbukkant azt értem. Sokan inni akarnak belőle mások megakadályozni azt. Tehát a történelem ismétli önmagát? Ősatyáink meséltek történetet a Kútról és akkor is nagyjából ez történt, nem de? - néztem Sorraiára kíváncsian. Mindeközben feszesen álltam mellette. Lehet, hogy csikósan voltam kíváncsi, de felnőttesen komoly hangvételben beszéltem. Miközben válaszát vártam elgondolkoztam a neveken. |
Végre kiértünk a szabad, tágas, szellős alföldre, amit imádtam. Csendesen hallgattam Defiant minden szavát. Mikor végére ért, elgondolkodtam.
-Nos, hallottam hírét annak is, hogy újra felbukkan a Kút. Mások szerint csak azok terjesztik ezt, akik nincsenek tisztäban a Kút veszélyességével és izgalmat akarnak vinni a sziget életébe. De egy biztos: megalakult a Szövetség. A Szövetség, amiben a legelvetemültebb lovak vesznek részt, többek közt Fenrir, az a hírhedt pegazus és testvére ,kiknek állítólag Örökvaló nevelője volt és Alou biztos jelölt. - séta közben törtem mčg a fejem.
-Kik tűntek el ismerőseid közül? - tettem fel a kérdést. Vagy ismerem őket vagy nem. Ami kizárt. Bár nem kéne ennyire biztosra vennem az utóbbit hiszen pár tízperccel ezelőtt arról sem tudtam ki, akivel most átlagos hangon beszélek... - Csak mert talán el tudom dönteni akkor hogy tudok-e róluk valamit - őszintén fogok segíteni neki. Ezt már eldöntöttem... |
Örültem, hogy békésen indultunk közös utunkra, hogy elhagyjuk azt a kényelmetlen és veszélyes helyet. Mielőtt véglegesen magunk mögött tudhattuk volna, a kanca elkezdett szabadkozni.
- Ugyanmár, fátylat a múltra. - mondtam kedvesen rámosolyogva.
- Engem ajelen jobban izgat! - tettem hozzá komolyabb hanglejtésben. Tekintélyesen előre meredtem. Lábaimat peckesen pakolásztam egymás után. Tempósan haladtunk a Shiron alföldjére. Nagyszerű hely, nyílt, tágas s egyben szeles. Mikor már bőven füves talajon jártunk belecsaptam a közepébe.
- Először is neveket szeretnék! Vannak kapcsolataim, mégis úgy érzem kimaradok a napok történéseiből. Ezért keresek fel olyanokat mint te, akik még ne vándoroltak a csatába, hogy tőletek tudjak meg többet. Ismerőseim zöme tűnik el naponta, van aki másokat keres, van aki valamiféle vízforrást. Mit tudsz az ilyen pletykákról? - kérdeztem érdeklődve. Az előbbi monológom nem kertelés volt. Minden egyes szót komolyan gondoltam.
Reményeim szerint egy értelmes és tartalmas, de legfőképp eredménye beszélgetés veszi kezdetét, itt a hatalmas alföldön. |
Sorraia & Defiant
* Nyílt játék * |
[10-1]
|