|
Témaindító hozzászólás
|
2016.08.08. 20:35 - |
Nara + Defiant
*Zárt játék* |
[9-1]
 Nara kiakadása az eredmény tökéletes megszerzését jelentette számomra. Egy percig sem volt lelkiismeretfurdalásom amiért felhúztam benne a pumpát.
Tudtam, hogy úgy sem haragszik rám 100%, max 99%-ban. Márpedig nekem elég az az 1%, hogy ne essen bajom az ő "bántalmazásából".
- Ilyenek a jó tesók! Szapulják egymást. - mondtam vigyorogva.
~Ismét egy Nara poén, hahaha.~ még hogy pillangó.
- Azért túl komolyan ne vedd! Még bajuk esik a pillangóknak. - nevettem erőltetetten miközben a húgom távozott.
// De fel. //
JÁTÉK VÉGE |
Nara: Kész. Kiakadtam. Persze nem mutattam belőle semmit (illetve igyekeztem), de nem értettem hogy hogy lehet ilyen...ilyen...nem is találom rá a megfelelő szót. Szerencsére abba hagyta a szenyózást. Azazhogy én szakítottam félbe.
- Rendben bátyus. Cselekszem. - azzal elindultam az ellenkező irányba. - Csakhogy egyáltalán nem azt amit mondtam. Megyek "kémkedni", nehogy véletlenül lemaradjak egy pillangó halálhíréről. Viszlát - Hangomon már szinte érezni lehetett hogy pengeélen táncol az aki még egy olyat hozzámszól. Hát igen. Nem csak egy pillanat alatt szokott jókedvem lenni, hanem villámgyorsan pokoli hangulatba is kerülök. Sajnálom akinek nem tetszik, ez van ezt kell szeretni. Dühösen távoztam a helyszínről magamban dohogva...
/Nara el/ |
Nem is tudtam, hogy Narának van humorérzéke. Pedig ez most tényleg poénos volt, ezért nevettem is első megszólalásán.
- Lehet nem is volna annyira rossz ötlet! - néztem fel a z égre elgondolkodva. - Na, de akkor miért nem cselekszel? - kaptam a tekintetem hirtelen a kancára, aki épp figyelt. Szélesen mosolyogtam rá.
- Jajj ne kezd ezt a nyálas szöveget..- ráztam meg leengedve a fejemet majd felemeltem. - Nem élek vissza a nagyságommal! De minden esetre dicséretes a szorgalmad..meg hogy megtagadod a munkát! - |
Nara: Élvezed hogy piszkálhatsz mi? Gúnyosan visszavigyorogtam és így szóltam:
- Hmm, visszamegyek a Nemesis-barlangig a humorérzékemért, hátha otthagytam valamelyik bokorban - Defiant felé fordultam teljesen és dühösen dobogtam a patáimmal.
- Nem mondod! Ez valami rögeszme nálad? Szereztem infókat ettől függetlenül, de nem vagyok hajlandó a nap minden áldott percében loholni. Attól még hogy idősebb vagy, én is lehetek önálló. Egyébként kösz a tanácsot, már épp kérni akartam. - egyszerűen nem bírok magammal. Most már tényleg kedvem lett volna megmutatni hogy kinek parancsolgat, értem én hogy testvér meg minden de nem tudom. Talán zavart hogy ennyire lenézett... |
Nevetni volt kedvem, de csak mosolyogtam Nara támadásra való felkészülésén. Olyan volt mint egy kiscsikó!
- Úgy látszik valaki rossz kedvében van. - mondtam sunyin miközben elkezdtem körözni körülötte. Valójában egy szavát sem hittem el. ~Te és a robotolás?Aha, biztosa sok kémkedéstől vagy ilyen ápolt és üde.~
- Nem nem szabad! - vágtam rá hirtelen és dobbantottam egy nagyot, majd meg is álltam rögtön. - Egy rendes kém mindig úton van, csak akkor jön haza ha fontos információi vannak nem pedig pihenni. Útközben pihenj amikor senki nem látja! - mondtam felszegett fejjel, kihangsúlyozva a rendes szót. Ez volt az én tanácsom, mert én így csinálnám.
- Egyelőre úgy tűnik, hogy épp nem a munkádat végzed....amit sajnos jelentenem kell. - motyogtam egy ásítást követően. Lehet kissé lekezelően beszéltem vele. |
Nara Kieran: Lépteket hallottam valamelyik bokorcsoport felől. Éberen ugrottam fel és kaptam fel a fejem, majd egy pillanat alatt el is szállt a hirtelen támadókedv. Hát persze hogy Defiant bátyus közeledett. Mert miért ne hagyjuk a ló húgát levegőt venni...luxus.
-Nahát, képzeld, megálltam az állandó robotolásból kicsit gondolkodni. Nem mindenki olyan mint te. De gondolom ezt sem szabad nekem ugye? - hangomon nem lepleztem a kibontakozó dühöm. Ez a nap amilyen jól indult, olyan meredeken kezd érdekes lenni. |
Elhagytam az Ewan-tót. Hiszen eredetileg sem oda indultam hanem a ligetbe, csak aztán közbejött az a kedves fiatal mén és kikísértem a területről.
Ám most már sértetlenül, vagyis inkább zavartalanul ügethettem a többiekhez. Legalábbis reméltem, hogy összefutok valakivel aki értelmes és akivel tárgyalhatok arról amit a szürke kancától (Sorra) tudtam meg.
Néha megálltam és beleszippantottam a levegőbe. Egy ismerős kanca illatát követtem. ~Nara. Tudhattam volna.~ sújtott le a látvány mikor fák közül kiérve megpillantottam a húgomat.
Persze örültem, hogy láttam, de...de tudtommal ő kém, nem itt a helye, hanem idegen területeken. Főleg most amikor minden információ számít.
- Mit lopod itt a napot hugicám?! - kérdeztem mosolyogva de hangom "csípős" volt. Pár méterre megközelítettem. |
Nara: A Nemesis barlangtól ráérős ügetésben jutottam el ménesem területére. A Kelvarinon ligetet szerintem....nincs is olyan ló aki utálná. Olyan békés és háborítatlan, hogy talán egyedül a Cornus területein látszódik a régi béke.
Habár lepleztem, mégis rendkívül zavart a fekete mén viselkedése. Szinte messziről sütött hogy fasírtban van Enerithtel. És már ez negatívum volt egy kicsit. Úgyhogy a szuperjókedvem alábbhagyott, mondhatni, egyre borongósabb témák ötlöttek eszembe. A végén már addig jutottam hogy mi fog történni velünk ha meghalunk... Mármint ami hátramaradt belőlünk. Szuper. Egy nemtörődöm méntől a bomladozó tetemekig. Hát azt hiszem erre szokták azt mondani hogy valaki képes túlagyalni dolgokat.
Amíg meglehetősen mély eszmefuttatásom kerített hatalmába, azt sem láttam hova és merre gyalogolok csak automatikusan tettem egyik lábam a másik után... |
Nara + Defiant
*Zárt játék* |
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
