Témaindító hozzászólás
|
2016.08.17. 20:36 - |
Rivra & Niletha & Faolem
* Zárt játék * |
[3-1]
Nem tartott sok időbe, hogy kiérjünk Elviron varázslatos erdejéből, s folytassuk utunkat Laynarvis földre. Cél a sivatag nyomasztó homoktengere, melytől gyomrom is felfordult. Talán pár napja nem így gondotam volna rá, de most a kietlen táj képe mellé más, valami több és mélyebb rossz érzés is társult.
Elgondolkodtam Fa kérdésén, de nem néztem rá: - Nem. - emeltem meg fejem olyan úrihölgyesen, majd mikor Faolem nem számítana rá hirtelen szárnya kapok, s hátra kiáltok neki nevetve: - Jössz? |
Beletelt szűk félórába, hogy a Forsante ménes varázslatos erdejéből kiérjünk. Persze a cserfes mágia miatt nem lenne könnyű, de a mi fajtánk (pegazus) is rendelkezik némi erővel. Bár én speciel nem azt használtam, hanem az eszemet!
Örültem, hogy megmutathattam Rivrának azt amit tudok. Reméltem, hogy jól figyelt, mert legközelebb tán egyedül kell kijutnia. Vagy mégsem. Sosem fogom magára hagyni! Hasonló dolgok motoszkáltam a fejemben miközben egy kisebb tisztáson haladtunk. Jól tudtam merre tartunk, önként választottam ezt az utat a Laynarvis ménes területe felé.
- Nem volna..izé kedves egy kicsit szárnyra kapni? - néztem kedvesen Rivrára, tekintetemből egyből leolvashatta, hogy csupán a beleegyezése tart a földön.
- Következő állomásunk, a liget, még odébb van. - motyogtam bizakodva míg megfeszülve vártam a válaszát. ~Kérlek mami, had kapjak szárnyara.~ |
Rivra & Niletha & Faolem
* Zárt játék * |
[3-1]
|