FrissítésSúgó

Moc	2015.10.09. 22:03 -
	Chaos + Fenrir + Alou (+ Zeth későbbiekben) * Zárt *

[53-34] [33-14] [13-1]

Aquine

Előzmény | 2015.10.23. 17:15 - #53

ALOU: Fenrir elindult a Lyaconba. Én még vártam egy kicait, hátha felbukkan Zeth. Mivel nem jött elő, bőven volt időm kényelmesen lesétálni a hírhedt erdőségrkbe. Tehát Azmodeus is benne lesz a dologban...ez egyre jobb lesz... /Alou el/

Moc	Előzmény | 2015.10.23. 17:03 - #52

Ugyan Alou nem válaszolt, tudtam, hogyn em volt más választásom, mint az erdőhöz baktatni.... - Hosszú az út.... én el is indulok - mondtam, majd egy kis biccentés után el is indultam az éjszakába.   /Fenrir el/

Moc	Előzmény | 2015.10.18. 17:57 - #51

Bosszúsan bámultam a pegazus után, aki egyszerűen elszállt, mielőtt bármit is mondhattam volna. Előtte még odavetette, hogy holnap reggel találkozzunk a Lyaconban... Ha akarom az általa tudott információkat, akkor ott kell lennem. Remek. Egész éjjel kutyagolhatok... Ránéztem Alou-ra. - Sejtem, hogy te is tudod, hogy szükségünk van Azmodeus tudására. - mondtam a kancának. Vagyis csak annyi volt hátra, hogy elinduljunk.

Arvael

Előzmény | 2015.10.18. 17:51 - #50

-A csipkelődéssel nem mész sokra Alou.-pillantottam rá a kancára, aki szintén körbekezdett járni. -Nem vagyok mindennapi látvány, szóval jól teszed ha megnézel.-csaptam hátra füleimet, mély hangon.  -Sok mindent tudok a Kútról, de nem eleget.-álltam meg idgesen, mivel már szétvetett az ideg csupán a gondolatától, hogy egyszerűen képtelen vagyok rájönni, mégis hol lehet. -Több kell..-szűrtem fogaim közt a szavakat.  -Én vagyok Seminaryaban az a ló, aki a legtöbbet tud a Kútról. De ha ez nektek nem fontos, hát legyen. nem kotelességetek bevenni.-nyugtattam meg magamat emelt fővel. Láttam Fenrir tekintetén hogy unja már a bájcsevegést ami köztünk folyik. -De ha érdekel ez az ajánlat, megtaláltok holnap reggel a Lyacon erdődégben. Ne késsetek-prüszköltem egyet, ezzel bevejezve mondanivalómat. -Addig is, sok szerencsét. Sok erre...a..rosszfiú.-vigyorodtam el, majd Alou felé fordultam. Sörényét meghúztam gyengéden, majd füléhez hajoltam. -Legközelebb nem ennyi lesz a büntetésed.-nevettem fel halkan, majd ellépve tőlük, szinte hangtalanul felröppentem az égbe, majd eltűntem a szétfolyt felhők között. ~Egy új esély arra, hogy mindet előről kezdjek, s végül megtalájam..~nevettem fel magamban.

Aquine

Előzmény | 2015.10.18. 17:31 - #49

ALOU: -Bizony, bizony Azmodeus. Ezek után kérem az igazsŕgot pontosan. Nem bunkó vagyok, csak őszinte. Ahogy te is. - kezdtek elgémberedni a végtagjaim az egyhelyben álldogálástól, így most én járkáltam őt körbe-körbe. Fenrir már fel is tette a kérdéseit, én nem szóltam közbe. Csak utána - Na és ugyan miért érdekel az alkunk téged? Te már tudsz a kútról, mi érdemed lenne abból hogy segítesz nekünk? Én nekünk? - feltettem a költői kérdéseim, bár szinte ugyanszt mint az unikornis. Elmosolyodtam. Ő is készül valamire...mi is készülünk valamire...mi kell még?

Moc	Előzmény | 2015.10.16. 23:08 - #48

Elnyomtam egy ásítást. Kezdett ez a megbeszélés igencsak hosszúra nyúlni, mi pedig kezdtük ugyanazokat a köröket lefutni. - Csak nem csatlakozni támadt kedved? Azt hittem, hogy egy magadfajta ló nem áll össze idegenekkel - "Szóval információt adni azt nem, de a keresőcsapatba csatlakozni azt szeretnél, mi?" Kezdtem fáradni, így a türelmem is megcsappant. Ha Azmodeus csatlakozni szeretne, akkor mondj a a szemembe és győzzön meg arról, hogy jól járnék vele. - És mi előnyünk származna, ha bevennénk a klubba? - mosolyogtam rá.

Arvael

Előzmény | 2015.10.16. 21:15 - #47

-Látom egyhamar nem fogsz leszállni erről a témáról.-néztem rá unott fejjel. -Ha már jobban megsimerlek, talán beszélek magamról. De igen. Egy Örökvaló volt a mostoha anyám, akit igazságtalanságból száműztek. Mindegy is, az élet már csak ilyen, nem panaszkodhatok.-tekintetem egyenest a mén szemeibe vándorolt, amiben leginkább gyűlöletet sugallt. Szóval a Kút újra megmutatja magát..Jól teszi, hisz meghívom majd egy italra ha találkozom vele. Társakat azonban nem óhajtok magammal vinni. -Alou, Alou..drága Alou. Látom szarkasztikusan értetted a mondatomat, de hát rossz az aki rosszra gondol, tarja a mondás.-pillantottam ismét a kancára jéghideg szemekkel. -Még hogy én leereszkedni? Ugyan. Talán te vagy túl magas szinten, és nem kapsz fent levegőt, olyan ritka már.-mosolyogtam el gyúnyosan. Szerencséje van hogy nehezen lehet felbőszíteni sértő szavakkal, de ha kell visszavágok. Amúgy is ha vitába kezdünk, úgy is én nyerek előbb-utóbb, még ha nem is azonnal. -Ezek után infót adjak neked? Kicsit sokat vársz.-pillantottam rá félszemmel majd újra Fenrir-re koncentráltam. -Gondolom nem egy apró cseprő ügy miatt vagytok itt. Nem, nem...Ez annál több.-gondolkodtam el. -Áh, megvan.-vigyorodtam el ismét szünetet tarva. -A Kút..csak nem szövetkeztek?-néztem rájuk kapkodó fejjel. -El kellhet egy olyan társ, aki tud néhány dolgot..-próbáltam nem túl konkrét lenni, nehogy a végén azt higgyjék hogy könyörgöm nekik, had legyek a csapatuk része.

Aquine

Előzmény | 2015.10.16. 19:14 - #46

ALOU: Azmodeus lenézett. Persze, mert ő annyival jobban néz ki....három agyar az orra tetején én reflektorszemek. Mit ér vele, hogy van lámpája a sötétben? Persze... -Baromira nem érdekel mit gondolsz. Én is mondhatnék egyet s mást rólad...de ami most inkább érdekel...tudom hogy túl büszke vagy ahhoz hogy "leereszkedj", de az igazat megvallva csak egy kicsit gondolsz magadrol sokat...szóval ami azt illeti, van egy gyanúm, hogy a Lyaconban feltámadt a mágia. Mit tudsz a nevelődről, láttad mostanában? -folytartam kisebb szünetekkel. Elegem lett abból, hogy vizsgálgat, mit változtam, úgyhogy dobbantottam egy erőset a lábammal, ránéztem - tudod, kicsit unom már ezt a körbekörbét, bár ez inkább szórakoztató... -majd elmosolyodtam

Moc	Előzmény | 2015.10.16. 18:28 - #45

- Akkor talán mesélhetnél. Sok verziót hallottam, érdekelne, melyik az igaz. Te magad nyilvánvalóan nem vagy Örökvaló.... viszont an eved egészen szorosan összefűződött a Kúttal. Talán te tudod a legtöbbet róla. Ami nagy segítség lenne a számunkra, mert a jelek szerint.... nos, a körülmények arra engednek következtetni, hogy a Kút esetleg újra felbukkanhat. - tettem fel mindent egy lapra.

Arvael

Előzmény | 2015.10.16. 15:49 - #44

Nemsokára Alou is felállt, majd csatlakozott  köreinkbe. -Komolyan arra vagytok kíváncsiak hogy, ez a hányavetett ló mit keres itt?-jőízűen felnevettem. -Ugyan, Mint tudjuk hogy mire vagytok kíváncsiak, még ha csak finoman is akartok rá utalni.-pillantottam rá Fenrir-re még mindig nevetve. Ami pedig az előzőt illetti. Alou.-halkultam el a neve előtt. . -Csak az igazságot mondom, semmi többet.-sunyítottam hátra füleimet, persze nem megfélemlítés képp. Kikerülve a mént, lassú idegtépő mozdulatokkal jártam körbe a kancát. Tekintetemet egy pillanatra sem vettem le róla, minden egyes porcikáját szemügyre akartam venni. Mikor újra elé kerültem gúnyosan felhorkantottam. -Semmit sem váltosztál.-tereltem figyelmemet a szemébe. Lehet hogy ez furcsán hagzik számára, de mikor utoljára megfigyeltem őt szinte ugyanígy nézett ki.

Moc	Előzmény | 2015.10.15. 22:55 - #43

Ránéztem a körünkbe lépett kancára. - Nem, egyelőre, ahogy Alou mondja csak információt cseréltünk. Még csak a felszínt kapargatjuk, de számítok némi fejlődésre a jövőben - sandítottam Alou-ra. Nem feltétlen éreztem úgy, hogy Azmodeus előtt titkolnom kéne a frissen létrejött szövetségünket, sőt, szívesen venném, ha a tagjává válna. Elvégre ő tudja a legtöbbet a Kútról közülünk, de egyelőre nem mondtam erről semmit. Ha a pegazus érdeklődik a dolog felől, felvezetem az ötletet.

Aquine

Előzmény | 2015.10.15. 21:58 - #42

ALOU: Hirtelen leszállt egy pegazus. Azmodeus...muszáj volt felállnom...felkeltem, majd odasétáltam hozzájuk. -Helló, Azmodeus. -köszöntöttem nem túl kedvesen. Vándorévrim során láttam már. Hallottam a történetét. Ismeri a kutat? Dehogy, csak a nevelője tudja hol van...de az mondjuk kifejezetten tetszett hogy a testvérével miket nem csináltak. -Inkább kérdezhetném én, hogy te mit keresel itt. Amit pedig az előbb emliítettél, igazán köszönöm felvezetésnek. Nem zavarsz különösebben, csak hogy is mondjam...információt cseréltünk... - tettem hozzá utobbi mondatomban enyhe célzó gúnnyal. Nem féltem a nálam nagyobb lovaktól, általában szemrebbenés nélkül köszöntöttem és válaszoltam nekik. Azmodeustól sem ijedtem be. Oké, tud olyan dolgokat amiket mi nem, de én is tudok számos olyat amit ő nem. Mindenkiben van ilyen...

Arvael

Előzmény | 2015.10.15. 20:35 - #41

-Hisz jómagad tudod ki vagyok, nem áll szándékomban lelkizni a csodás gyerekkoromról.-mosolyodtam el, de valahogy már kevésbé ördögien. -Apropó, ki veled ez a szarvatlan szépség?-néztem át Fenrir háta fölött, egyenest a fekvő kancára. Jól tudtam hogy ki ő, de érdekelt hogy mégis mit keresenek édes kettesben a sivatag közepén. -Csak nem egy randevút szakítottam félbe?-pillantottam ismét a piros-fekete ménre ismét elvigyorodva. -Lehet tovább állok, nem akarok zavarni.-tűntettem el arcomról a boldogságot. Mint mindig tisztában voltam ezzel is hogy nem találkán vannak, de nyomatékosítani szerettem volna a helyzetet. Kíváncsi voltam hogy Fenrir meddig megy el a Kút információiért cserében.

Moc	Előzmény | 2015.10.15. 20:20 - #40

Felhorkantottam és elmosolyodtam. - Hogy mesélhetnék én neked, hogyha te sem vagy hajlandó nekem? Adnod kell, hogy kaphass Azmodeus - mosolyogtam rá.Kifejezetten szimpatikus volt ez a mén. Kedvelem ezt a sivatagot. Gyűjti az elkalandozott sötét lelkeket.

Arvael

Előzmény | 2015.10.15. 20:14 - #39

-Szóval a démon maga.-emletem fejemet a magasba semmitmonó tekintettel. -Tudhatsz valamit amit mások nem.-forgattam dermesztő lassúsággal szemgólyóimat tekintetéhez. Ezzel valamennyire próbáltam jelezi neki hogy felkeltette a figyelmemet. Az első ló volt a köreimben, aki nem vizezte össze a lábát, csupán a látványomtól, hisz valljuk be, nem dajka mesék amiket rólam és a testvéremről híresztelnek. Ha nem én lennék, futva menekülnék el magam elől. Csak hogy fényezzem magamat. -Lám, lám, lám. De kíváncsiak vagyunk ma.-halkultam el. -Fenrir...-tettem hozzá nevető hangnemben. -Idegenekkel szemben nem beszélhetek magamról..-folytattam lágy hangon, akár csak egy elveszett bárányka. Kíváncsi voltam hogy mekkora a tűrőképessége. Számomra mindig is ez volt az első. Fogalmam sem volt hogy miért jászadozom a többiekkel, de élvezem. -Mesélj inkább te magadról.-legyintettem egyet farkammal hatalmas magabiztossággal. Mit ne mondjak, tökéletesen terelem a szót.  Másokat ez már örületbe kerget, mivel nem tudják elviselni nehéz természetemet, de hát ez van, nem mindenki születik bársonyos szivárványból kihányt lóvá.

Moc	Előzmény | 2015.10.15. 20:01 - #38

Felkuncogtam. - A démon maga - Már megbocsáss. tettem hozzá gondolatban ,de szórakoztatott Azmodeus természete.- Szóval.... igaz, hogy egy Örökvaló okított a testvéreddel együtt? - vágtam bele a közepébe. Ez érdekelt igazán. Közben kicsit szemügyre vettem az előttem álló lovat; büszke tartása volt, hatalmas szárnyaival számolni kellett. Kicsit kisebbnek tűntem mellette, lévén nekem nem volt szárnyam. Na de azért engem sem kell félteni.

Arvael

Előzmény | 2015.10.15. 19:41 - #37

Számítottam rá, hogy legalább Fenrir felismer, hisz ő is annak szenteli az életét hogy a Kutat megtalálja. Hm..vicces. Kérdésére feljebb emeltem fejemet, hogy nagyjából egy szinten legyen tekintetünk. -Nem, nem létezem. Csak egy egyszerű klón vagyok.-horkantottam fel, amiben enyhe gúny is lapult. Nem gondoltam volna, hogy a kinézetem alapján ennyire gyorsan felismer, de ezek szerint elég híres lettem a lovak történeteiben. Sokan fel is akartak kereseni hogy megöljenek, de én egytől-egyik elintéztem őket. Velem ne kezdjen ki senki, különben halál fia...Fenrir szemében mepillantottam a remény apró kis csillanását. Rengetegszer láttam ezt már lovak szemében, de soha sem tudtam megérteni hogy még is mit várnak egy ilyen lótól mint én. Mindegy is, engem ez csöppet sem hat meg, lehet bármennyire is meggyőző tekintete valakinek.  -Sokan modtak rólam, sok mindent. Soha sem tudhatjuk hogy mi igaz és mi nem.-rejtelmeskedtem előtte. Biztos voltam benne hogy információt akar belőlem kiszedni, de azt egyhamar nem kapja meg. -Te meg ugye Fenrir vagy. A démon idéző, vagy mi a csuda.-soha sem hittem a természetfeletti lényekben, csak az Örökkévalókban, hisz egy nap én is az akarok lenni...Ennek ellenére szimpatikus mén volt. Csupán a jelenléte is felállította a szőrt a hátamon, ami nálam igen ritka, szóval pluszpontot kap.

Moc	Előzmény | 2015.10.15. 19:27 - #36

Hosszú percekig néztem bele a pegazus szemeibe. Ilyen nincs... - msúgtam magamban. Hallottam már errő la lóról,de annyi féle történet keringet, hogy egyiekt se hittem el. Úgy gondoltam ,hogy Seminarya babonásl ovainak egy újabb agyszüleményéről van csak szó. Felálltam Alou mellől és pár lépéssel közelebb mentem hozzá. - Tényleg létezel? - tettem fel az első kérdésem. Ha legalább csak a negyede igaz ak ülönböző meséknek, akkoz ez a ló, név szerint Azmodeus, rengetet tudhat a Kútról. Ugyanis, a történetekben egészen elképesztő volta testvérpár tanítója. - Csikó koromban a te történeteddel próbáltak jobb belátásra bírni... kevés sikerrel - tettem hozzá mintegy magyarázatképp. Amikor kezdtem furán viselkedni, a szüleim segítség után kutattam, így hallottak először Azmodeusról és testvéréről. Természetesen kiváló tanmesének szolgált a babonás szüleimnek a fejében a történet, így sokszor emlegették nekem és vándoréveim során is nem egy verzióját hallottam, de ahogy öregedtem, úgy tűnt egyre hihetetlenebbnek a sztori. Ésm ost mégis itt állt előttem a pegazus hús-vér valójában.

Arvael

Előzmény | 2015.10.15. 19:10 - #35

Ösztönök. Soha sem hittem nekik. Általában rossz irányba terelnek, annak ellenére, hogy úgy érzed biztos jó amit csinálsz. Épp ezért próbáltam nem rájuk hallgatni. Próbáltam úgy tenni mintha nem léteznének. Ha vannak gondolataim, akkor kihasználom őket, nem fogok egy alap intuícióval foglalkozni.  A nap lassan eltűnt a fák mögött, és az égen megjelentek az első csillagok. Csillagok..fényt adnak a sötétben, és segítik vándorló társaikat; a meteorokat. A Hold gyermekei, akik összetartanak, nem úgy mint Seminarya néhány lova.  Még soha nem tettem ki a lábamat az erdőből. Nap mint nap égett bennem a Kút todomása, amit legszivesebben mindenkinek elomdtam volna, hogy én legyek az Isten. Azoban terveim vannak. Hasznomra válhat más lovak információja eme mágikus gyönyörűségről. Noha tudok ezt-azt, ez számomra nem elég. Mindenre kíváncsi vagyok, még ha mások életét is meg kell keserítenem cserébe. Tökéletes, nap, azaz éjjszaka, hogy Seminarya tudomást vegyen a létezésemről, azonban ezt csak óvatosan teszem. Több évi megfigyelés és tanulmnyozás után, meg pesrze pletykák hallatán ,amiket testvérem mesélt nekem, mikor betolakodott egy-két ménes területére, meghozza gyümölcseit. Sok lovat feismerek anélkül hogy tudnám tényleg ő az. A külseje és jelleme, majd eszembe jutattja hogy ki is ő valójában. Halkan felszálltam a koromfekete égre, aztán "futni" kezdtem a levegőben. Arcomat simogatta a még meleg levegő, ugyanis az Abdulah-sivataghoz tartottam. Mindig voltak ott éredekes lovak, akiket szívesen megfigyeltem, de itt az ideje hogy ne csak a sötétben bujkáljak, hanem mutassam meg magamat. A sötét fákat elhagyva megláttam a sárga homokos sivatagot. Nem is kellett sokat repülnöm, mikor két fekete pöttyött pillantottam meg a láthatáron. Gyorsan leszálltam, majd közelíteni kezdtem feléjük. Pupilláim kidágultak, így könnyedén felismertem őket. Alou, a csodás kanca a Laynarvisból..hehe..minő meglepő.. és egy vándor ménnel, méghozzá Fenrir-rel... Jobb társaságot nem is kívánhatnék magamnak. Sötét lelkek,a kedvenc zsákmányaim...Lassan odaértem hozzájuk, majd mintha nem is érdekelne hogy ott lennének, elsétálva mellettük, kortyolni kezdtem a kis forrásból. Pár nyelés után enyhén felemeltem fejemet. -Üdvözletem a nyájnak.-vetettem arcomra kaján mosolyt. Szemeim aranysárgán csillogtak a sötétben, félelmet nem ismerve.

Moc	Előzmény | 2015.10.13. 21:48 - #34

- Hmmm ,egészen kíváncsivá tettél.... - utaltam a farkasismerkedésre. Persze, ló lévén nem kedveltem a ragadozókat, de csak keményen Fenrir. Mén vagy. - A Forsante-béli eset óta egyedül járok s kelek. Unatkozni? Nem sűrűn. Ha mégis unatkoznék, keresek valami szerencsétlen, fiatal csikót és ráhozom a frászt. Maximum megtanulja, hogy ne kóboroljon el az anyja mellől és ne menjen be egyedül az erdőbe.... A ménestagságból pedig azt hiszem egy életre elegem lett. - kis szünet után hozzátettem - És, mikor tervezed bemutatni a barátaidat?

[53-34] [33-14] [13-1]